Statisztikai szegénység prolongálása

A közhasznú civil szervezetünk amellett, hogy segíti a hátrányos helyzetű családokat és gyermekeiket, nem reprezentatív jellegű anonim felmérést végzett a minimálbér alatt élő családok helyzetéről.

Mint ismeretes, a statisztikák kimondják a szegénység alapvető ismérveit. Ezek szerint az alacsony jövedelműek körét nagy százalékban az aluliskolázottak, munkanélküliek, nagycsaládosok és hátrányos településen élők száma adja ki. A feltűnő mértékben emelkedő rászorulók minimálbér alatti jövedelmek miatt alapítványunk arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezett közel 400 alacsony jövedelmű családra is ráillik-e az általános statisztikai megállapítás.

Azt kellett tapasztalnunk, hogy az esetek 16,5%-a esetében elsősorban statisztikai szegénységről beszélhetünk! A megkérdezettek közül ilyen arányban dolgoznak olyan munkáltatónál, akik munkavállalóikkal kizárólag 4 órás szerződést hajlandók kötni. Ezek a munkáltatók többnyire kiskereskedők, kisvállalkozók, – a teljesség igénye nélkül – pl. közértesek, szállítók, kereskedők, vendéglátósok, biztonsági munkát végzők; de vannak olyanok is akiket, szellemi tevékenységre is így alkalmaznak. Sőt előfordul ez a helyzet már pénzügyi tevékenységet folytató nagyobb szervezetnél is. Természetesen a 8 órás munkáért járó „többletet” a vállalkozó tulajdonos zsebből fizeti. Természetesen az is gyakorlattá vált – az interjú alanyok elmondása szerint-, hogy sok estben 10-12 órát kell dolgozniuk. Az átlagember azt mondja erre, hogy ez jó, mert legalább több embernek van munkája. A civil szervezetünk szerint azonban ennek rossz üzenete van!

Ez a rossz üzenet nem csak statisztikai szempontból hátrányos az országnak, mert rontja a megítélést, hanem növeli a kiszolgáltatottak körét és folyamatosan serkenti az adóvisszaéléseket. Ilyen körülmények között foglalkoztatott emberek nem vehetnek igénybe kedvezményes lakásvásárlási támogatásokat sem, hiszen alacsony jövedelműek. Rendkívüli helyzetekben nekik marad az uzsorakamat. Az így igazolt munkabér a „szociális hálót is” megtéveszti, mert nem a megfelelő helyekre jut el a segítség.

Civil szervezetünk véleménye szerint indokolt lenne egy szélesebb körű felmérés, vizsgálat és állami beavatkozás, mert ez az állapot egy társadalmilag veszélyes és káros tendenciát szaporít.